Elképesztően durva lesz az internetadó

A kedden benyújtott adócsomag egyetlen érdemi újdonsága az internetadó. Amiért hat éve ellenzékben még tiltakozott a Fidesz, abból most nagyon kemény adónemet csinálna. Nagyjából tíz film letöltésének több lenne az adója, mint amennyi most az előfizetési díj. Bár még sok a kérdőjel, az látszik, hogy az állam nagyot kaszálna a netezőkön.

Megkezdett gigabájtonként 150 forintos lesz az új internetadó, amit a szolgáltatónak kell fizetnie, derül ki a ma benyújtott adótörvénycsomagból. Az adót forgalom alapján kell megfizetni az államnak, tehát le- és feltöltésekre egyaránt vonatkozik majd, ha a kétharmad elfogadja az NGM törvényjavaslatát.

Ráadásul szinte azonnal oda kell adni a pénzt, a szolgáltatóknak havonta kell ezt megfizetni. Pontosabban minden hónapot nagyjából két hónappal később már el is kell számolnia ezt a szolgáltatóknak, és be is kell fizetniük a NAV-nak.

Ha tehát mondjuk havonta letölt tíz filmet jó minőségben, akkor nagyobb lehet az adó összege, mint amennyit a teljes internetszolgáltatásért fizet a szolgáltatónak.

Az adatfrogalom alapú adó szembemegy az iparági trendekkel, hiszen az egész informatika kezd átállni az online szolgáltatásokra. A dokumentumok kezelése, a kommunikáció és az adatmegosztás is kezd internet alapúvá válni. Az üzleti élet ma attól hatékony és rugalmas, hogy a cégek szinte ingyen tudnak adatokat cserélni egymással. Emlékszem még, amikor hajnalban ki kellett menni a vonathoz, hogy feladjunk dvd-n egy vidéki nyomdába szánt anyagot – ma ez egyetlen kattintással megoldható. Nem szerencsés ezeket a folyamatokat adóval megakasztani.

A személyes adathasználat is nő, mert sokkal gazdaságosabb a felhasználók tömegeinek online eljuttatni a friss tartalmakat, mint más adathordozókon. A családi fotók és videók archiválása, a számítógépes játékok és a multimédiás szórakozás is egyre inkább az interneten zajlik. Frissítené a Windowst, vagy más szoftverét? Letöltene egy teljes Linux-telepítőt? Ha adatforgalom alapján számítják az adót, akkor ezentúl mindenért fizetni kell. Az interneten vett játékok darabonként 5-20 gigabájtosak is lehetnek, tehát több ezer forinttal drágulhatnak. Egyszerűbb lesz megrendelni ezeket dvd-n, olyan országból, ahol az áfa is alacsony.

Elég komoly adóteher lehet

Emellett Vargáék törvényjavaslata szerint a telefonadós rész sem változik, azaz magánszemélyek üzeneteiként és megkezdett perceiként 2 forintot, hívószámonként 700 forintot kell fizetnie a szolgáltatóknak. Céges számokról ez 3-3 forint és 5 ezer forint per hívószám.

A BIX-en mostanában napi átlagban 80-90 gigabit per másodperc az átlagos napi adatforgalom le és fel is. Ez nagyjából kétszer 10 gigabájtot jelent másodpercenként. Az percenként 1200, óránként 72 ezer, naponta 1,72 millió, egy évben 630 millió gigabájt. Ez megszorozva 150 forinttal nagyjából 95 milliárd jön ki. Ez nem a teljes magyar net adatforgalma, viszont nem is csak a lakosságé.

Az NGM szerint csak 133 millió gigabyte az éves lakossági adatforgalom, ezért csak 20 milliárd körüli bevételre gondoltak, írja a Portfolio. De ez könnyen alulbecsült szám lehet, hiszen az NMHHszerint csak mobilon elinternetezünk évente nagyjából 36 millió gigát. Márpedig azt a lakosság több mint fele soha nem használja netezésre, de akik használják, ők is jellemzően kevésbé adatigényes tevékenységekre.

Megközelítő átlagos adatok az internetet.hu alapján:

TevékenységBecsült jellemző adatforgalom
Dokumentum letöltés2 MB
1 óra Facebook használat20 MB
Félóra YouTube használat (800 kbps)175 MB
Zene letöltés4 MB
Átlagos minőségű film letöltése700 MB
HD minőségű film letöltése4 GB
1 óra rádióhallgatás150 MB
1 óra átlagos minőségű videok nézegetése250 MB
1 óra kiváló minőségű videok nézegetése2 GB
1 óra Viber használat14 MB
1 óra Skype használat30 MB
10 perc mobil tévézés25 MB

Az NMHH tavaly májusi jelentése szerint a vezetékes szélessávú internet-előfizetések becsült száma Magyarországon 2,213 millió volt. Ez azt jelenti, hogyha minden előfizető csak annyit csinál, hogy havonta egyszer feljön az Indexre, majd spórolva rögtön kihúzza a netkábelt, már 4 milliárd forint üti az állam markát.

A piaci viszonyokat tekintve jelenleg Magyar Telekom a piacvezető, részesedése 35,2 százalék, második a UPC, piaci részesedése 21,9 százalék, a harmadik a sorban a Digi 13,8 százalékos részesedéssel. Ezt követte több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 11,4 százalékot tett ki, majd az Invitel következett 9,6 százalékkal. A törvény pontos hatásait a következő napok alatt lehet pontosan megbecsülni, de biztosan drágább lesz az internet, és ügyesen lebüntették a mobilpiacra is épp beszállni készülő Digit.

Egyet az ultizóknak, egyet a betlizőknek

Külön érdekes, hogy épp az internet elterjesztésére tettünk még túlzónak tűnő vállalást. „Magyarországon 2018-ra minden háztartásban lesz szélessávú internet” – mondta év elején még Orbán. Magyarország nevében ugyanis az Európai Uniónak azt a vállalást tette, hogy 2020-ra minden magyar háztartásban lesz szélessávú internet. „A mi megállapodásunk azt teszi lehetővé, hogy ezt az állapotot Magyarország 2018-ra eléri.”

Az infrastruktúra kialakításához több száz milliárd forintra van szükség, amelyet részben a Deutsche Telekom, részben pedig a magyar állam teremt majd elő. Lázár János későbbpontosított, elmondta, hogy szerinte ő fog minden háztartásba szélessávú netet vinni 300 milliárdnyi, döntően uniós forintért, a Telekommal közösen. Ez egyébként különösen szokatlan volt, ilyen gigaprojektre nem szimpátia alapján szoktak kiválasztani egy nyertes céget.

2018-ra ezek szerint boldogok lesznek a szélessávú nettel mindazok is, akik a tanyán terveznek majd egész nap videókat streamelni. Legalábbis kérdésesnek tűnt azonban, hogy mi lesz azokkal az igen szegény rétegekkel, akiknek hiába lesz ott a net, nem lesz rá pénzük, igényük vagy egyik sem.

Internet-hozzáféréssel már egész jól állunk, szinte mindenhol lehetne net, de a kereslettel van komolyabb baj, azaz nem veszik meg a drága szolgáltatást. Nehezen is várható ez el a létminimum alatt élőktől vagy a digitális analfabétáktól, szóval erre is sokat kell költenie még az államnak, ha azt akarja, hogy értelme is legyen eldugott helyekre elvinni a szupergyors netet.

Ilyesmire eddig inkább mérsékelten épkézláb próbálkozásokat lehetett látni. Az internet-előfizetés áránál pedig nem kell feltalálni a spanyolviaszt, például ha csökkentik a telekom különadót, olcsóbb lesz a net. Most sikerült durván megfejelni mindezt, és a saját vállalásaink ellen is fellépni.

 

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2014/10/21/elkepesztoen_durva_lesz_az_internetado/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük