Ön is letöltötte? Milliókat csapott be egy Chrome-bővítmény, felugró reklámokat szabadít a gépekre
Törölni kényszerült áruházából egy hasznosnak tűnő Chrome-bővítményt a Google, a program ugyanis bár elvégezte dolgát, nem várt jelenséget is okozott: reklámokkal bombázta a felhasználókat.
A Chrome-hoz tartozó áruházban rengeteg hasznos kiegészítő közül válogathatnak a netezők. Ezek között volt elérhető az “Automatic 4K/HD for YouTube” is, amely pontosan azt csinálta, amire a neve alapján következtet valaki: hogy a felhasználót megkímélje ettől, automatikusan 4K vagy HD minőségűre állította az elinduló YouTube-videókat.
Mindez remekül hangzik, nem véletlen, hogy a bővítményt a ZDNet cikke szerint közel 4,2 millió alkalommal telepítették. Az azonban csak utólag, a használat közben derült ki, hogy a program valójában egy jól álcázott promóció is: óránként jelenített meg felugró ablakokat, melyekben a népszerű reklámblokkoló, az Adblocker használatára biztatták a felhasználókat.
Ez önmagában még nem lenne akkora bűn, ám kiderült, hogy a reklámok nemcsak a böngészőben és ablakaiban, hanem a Windows 10 értesítéseket jelző felületén is futottak, és akkor is megjelentek, amikor a netezők más webcímekre látogattak.
chrome
Alighanem utóbbiak miatt döntött úgy a Google, hogy száműzi áruházából a kiegészítőt, hiszen a bővítményekre vonatkozó új, tavaly októberben frissült szabályok értelmében ez nem engedélyezett.
Mindez remekül hangzik, nem véletlen, hogy a bővítményt a ZDNet cikke szerint közel 4,2 millió alkalommal telepítették. Az azonban csak utólag, a használat közben derült ki, hogy a program valójában egy jól álcázott promóció is: óránként jelenített meg felugró ablakokat, melyekben a népszerű reklámblokkoló, az Adblocker használatára biztatták a felhasználókat.
Ez önmagában még nem lenne akkora bűn, ám kiderült, hogy a reklámok nemcsak a böngészőben és ablakaiban, hanem a Windows 10 értesítéseket jelző felületén is futottak, és akkor is megjelentek, amikor a netezők más webcímekre látogattak.
Gmail: Megkezdődött a Material Design felület elérhetővé tétele.
A Gmail böngészős felületének megújítása után a Google megkezdte a szolgáltatás Android és iOS mobilappjaiban is az új kinézet bevezetését. A legújabb Material Design elveknek megfelelően összeállított köntös várhatóan a következő napokban, vagy legfeljebb néhány héten globálisan minden felhasználónál leváltja majd a megszokott grafikus témát.
gmail
Így néz ki a Gmail új mobilos felületeFORRÁS: GOOGLE
Az új felület nem hoz különösebb funkcionális újdonságokat, hiszen a mobilos Gmail már megkapta azokat a fejlesztéseket, amelyeket a megújult webes felülettel együtt bevezetett a Google, például a levelek olvasásának későbbre halasztását (snooze). A néhány új opció magával az új felülettel kapcsolatos, például állítható a mappákban lévő levelek megjelenítésének a sűrűsége.
Persze szokás szerint egyéni megítélés kérdése, hogy kinek mennyire tetszik az új felület. Objektíven szemlélve könnyebben és gyorsabban kezelhetővé vált, például a keresőmező azonnal látható a mobilapp megnyitásakor, nem kell külön rákoppintani egy keresőikonra a beviteli felület előhozásához.
Másrészt viszont az új dizájn a manapság divatos „minden fehér” irányzatot követi, ami kissé jellegtelenné teszi a megjelenését.
Az új felület nem hoz különösebb funkcionális újdonságokat, hiszen a mobilos Gmail már megkapta azokat a fejlesztéseket, amelyeket a megújult webes felülettel együtt bevezetett a Google, például a levelek olvasásának későbbre halasztását (snooze). A néhány új opció magával az új felülettel kapcsolatos, például állítható a mappákban lévő levelek megjelenítésének a sűrűsége.
Persze szokás szerint egyéni megítélés kérdése, hogy kinek mennyire tetszik az új felület. Objektíven szemlélve könnyebben és gyorsabban kezelhetővé vált, például a keresőmező azonnal látható a mobilapp megnyitásakor, nem kell külön rákoppintani egy keresőikonra a beviteli felület előhozásához.
Másrészt viszont az új dizájn a manapság divatos „minden fehér” irányzatot követi, ami kissé jellegtelenné teszi a megjelenését.
Az új felület nem hoz különösebb funkcionális újdonságokat, hiszen a mobilos Gmail már megkapta azokat a fejlesztéseket, amelyeket a megújult webes felülettel együtt bevezetett a Google, például a levelek olvasásának későbbre halasztását (snooze). A néhány új opció magával az új felülettel kapcsolatos, például állítható a mappákban lévő levelek megjelenítésének a sűrűsége.
Rövidesen, akár napokon, heteken belül indulhat a Wi-Fi alapú hanghívás éles üzeme a Magyar Telekom hálózatában. A technológia a 4G-alapú hanghíváshoz hasonlóan teljes IP-alapú hang- és üzenetátvitelt biztosít, külön szoftver és bonyolult beállítás nélkül.
Rövidesen a Magyar Telekom hálózatán is elindulhat a Wi-Fi alapú hanghívás, mellyel lehetővé válik, hogy az előfizető a szolgáltatással kompatibilis okostelefonjával a mobilcellák helyett saját, akár otthoni vagy munkahelyi Wi-Fi hálózatára csatlakozva bonyolítson hagyományos hanghívást – tudta meg a HWSW. A régóta létező szolgáltatással az operátorok ahhoz hasonlóan tudják tehermentesíteni vezeték nélküli hálózatukat, mint amikor az ügyfél készüléke mobilnetről Wi-Fi -re vált, fontos különbség ugyanakkor, hogy a Wi-Fi alapú beszélgetésekért és a szöveges üzenetekért ugyanazt a díjat számlázza a szolgáltató, mintha az ügyfél terminálja (okostelefonja) egy hagyományos bázisállomáshoz csatlakozna.
A szolgáltatás egyik kézenfekvő előnye az ügyfél számára, hogy a Wi-Fi hívással olyan területeken is tud hívást kezelni, valamint szöveges üzenetet küldeni és fogadni, ahol egyáltalán nincs mobilos térerő, de van megfelelően stabil Wi-Fi internetkapcsolat. A hívás ez esetben – hasonlóan a Telekomnál 2017 óta létező 4G-alapú hanghíváshoz (VoLTE) – teljesen IP-alapon épül fel, mely a 4G-hanghoz hasonló előnyökkel is kecsegtet, azaz gyorsabbá válik a hívásfelépülési idő és jobb lehet a beszélgetés hangminősége.
Wifi
A szolgáltatás ugyanakkor csak a Magyar Telekom által forgalmazott, illetve a szolgáltató által bevizsgált készülékekkel és szoftververziókkal érhető el – nem feltétel viszont a telekomos internetkapcsolat, vagyis akár egy UPC-s vagy DIGI-s Wi-Fi routerhez csatlakozva is használható a szolgáltatás. A feltételrendszernek jelenleg leginkább azok a készülékek felelnek meg, melyek VoLTE-képesek a Telekom hálózatán, ez már csak azért is feltétel, mert ha a készülék a Wi-Fi hatósugárból kilépve beszélgetés közben vált vissza mobilhálózatra, kizárólag VoLTE-re tud visszamigrálni a hívás, minden más esetben a beszélgetés megszakad.
A szolgáltatás igénybe vételéhez nem szükséges semmilyen kliensprogramot telepíteni, a kompatibilis készülékek menüjében – ahogyan a VoLTE esetében is – az aktiválást követően megjelenik egy új menüpont, amivel be lehet kapcsolni a Wi-Fi alapú hívást. Fontos, hogy a Wi-Fi hívás külföldön nem érhető el, illetve a segélyhívószámok hívása esetén nem lehetséges a hívó földrajzi elhelyezkedésének a lekérdezése. A szolgáltatás megfelelő működéséhez emellett legalább 1 Mbps sávszélességet biztosító Wi-Fi -alapú internetkapcsolat ajánlott.
A Wi-Fi hívás egyáltalán nem új keletű találmány a mobiltelefóniában: A szolgáltatásnak komoly múltja van az Egyesült Államokban, ahol eleinte főképp az erősen hiányos területi lefedettségre válaszul használták a megoldást. Azóta a funkció mát tucatnyinál több európai országban is elérhető, többek közt a Vodafone, az Orange, a 3, a Swisscom és a Telekom különböző leányvállalatainak hálózatain.
A Microsoft iOS-re és Androidra igyekszik átterelni a platformon ragadt felhasználókat.
Jó eséllyel senkit nem ér hidegzuhanyként a Windows Phone, pontosabban a Windows 10 Mobile halála: a cég már jó ideje mélyen hallgat a rendszer kapcsán, a rendszer fejlesztésének leállítását félhivatalosan már 2017-ben is megerősítette, tavaly ősszel pedigaz UWP-s Office Mobile appok fejlesztését is leállította. Most a Microsoft, mint azt a Thurrott elcsípte, tájékoztatót is közzétett a mobilos rendszer támogatásának végéről.
Eszerint a Windows 10 Mobile felhasználói idén december 19-től semmilyen biztonsági frissítést, egyéb javítást vagy támogatást nem kapnak majd a rendszerhez – legalábbis ingyen. Ahogy a cég kitér rá, nincs kizárva, hogy harmadik felektől származó, fizetős támogatási programok továbbra is elérhetők lesznek, ugyanakkor a publikus támogatást a Microsoft év végén teljesen elvágja. December 19-ig mindenesetre a 1709-es verzió még kap frissítéseket – a 1703-at futtató eszközök, mint a Lumia 640 és 640 XL modellek azonban csak június 11-ig számíthatnak rá. A telefonokról készített automatikus vagy manuális biztonsági mentések a támogatás végétől számított 3 hónapig lesznek elérhetők. A fényképfeltöltések és hasonló szolgáltatások várhatóan további 12 hónapig működ(het)nek a cég szerint.
Noha a vállalat szerint a támogatás végét követően a Microsoft Store tovább működhet a telefonokon, a cég mindenkinek azt javasolja, váltson Android vagy iOS platformra. Ezt már csak azért is érdemes minél előbb megtenni, mert a biztonsági frissítések híján a támogatás végével a Windows 10 Mobile-t futtató telefonok fokozott veszélynek lesznek kitéve. A lépés a vállalati felhasználókra is vonatkozik, noha a Microsoft azt ígéri, év végéig segít majd nekik a sikeres migrációban Android vagy iOS platformra.
A támogatás megszűnése várható volt, Joe Belfiore, a vállalat Experiences and Devices részlegének igazgatója már 2017 októberében közölte Twitteren, hogy a Microsoft nem fejleszt többé új funkciókat a platformra, illetve új hardver piacra dobását sem tervezi. Belfiore tweetje kapcsán korábban részletesen megemlékeztünk, a szebb napokat is látott platformról, azóta viszont formálisabb tájékoztatást az elmúlt másfél évben egyáltalán nem adott a Microsoft a rendszer sorsáról, egészen mostanáig. A megmaradt Windows 10 Mobile felhasználók tehát 1709-es verzió esetében december 19-ig, a 1703-as kiadással pedig június 11-ig számíthatnak a frissítésekre – jobb lesz tehát minél előbb elkezdeni a barátkozást a két nagy mobilos platform valamelyikével.
Facebook: Igazolták a túlzott facebookozás függőségi jeleit
A tesztek szerint a túlzott Facebook-használatot mutatók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik.
A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.
Tudományos publikációban mutattak rá a Michigan State University kutatói a közösségi oldalak mértéktelen használatának negatív hatásaira. A kutatók által idézett Statista 2018-as adatai szerint a különböző közösségi oldalakat naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte, köztük a Facebookot, az Instagramot vagy a Twittert. A platformokat pedig a cégek annak megfelelően alakítják ki, hogy arra a felhasználók rendszeresen visszatérjenek, és minél több időt töltsenek a szolgáltatásban.
Egy 2016-os adat szerint például egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. A cég a „közösségi jutalmazás” (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek például az értesítések miatt – akár kedvelések, hozzászólások megtekintése vagy új tartalmak. Ez a fajta viselkedési megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat mint másokra, így esetükben túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Utóbbi felhasználóknál fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és hangulatváltozás áll be, mikor újra elérhetik azt. Gyakran a túlzott felhasználók konfliktusba is kerülhetnek másokkal, ha szóvá teszik az aktivitásukat vagy kilépésre kérik őket, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak.
A függőséget mutató jelek és a sok párhuzam ellenére az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába (DSM-5) a közösségi oldalaktól való függőség nem került be. Ezúttal a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használó személyeknél felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében.
A kutatók a hipotézis vizsgálatához két különböző tesztet használtak fel 71 résztvevő, méghozzá 18-35 éves egyetemisták segítségével, a Facebookra mint a jelenlegi legnagyobb közösségi oldalra fókuszáltan. A kutatók először a vizsgálatban résztvevő felhasználók Facebook-használatának mértékét a Bergen Facebook Addiction Scale (BFAS) felmérésén keresztül értékelték ki, és állapították meg, hogy kik tartoznak a „túlzott felhasználói” kategóriába. A teszt kitér különböző függőségi kategóriákra, úgy mint az aggodalom, hangulatmódosulás, tolerancia, konfliktuskezelés, elvonási tünetek vagy visszaesés.
Majd pedig a vizsgált személyek az Iowa Szerencsejáték Feladat (Iowa Gambling Task, röviden IGT) viselkedéses mérőeszköz online változatát játszották végig. A feladat során a résztvevőknek 4 pakliból (A, B, C és D) kell kártyákat választaniuk (összesen 100 választás) úgy, hogy a lehető legnagyobb nyereséget érjék el, miközben minden kártya kiválasztása után megjelenik a kártyához rendelt nyereség vagy veszteség (a széles körben validált eszköz egyik 2016-os magyar próbája itt olvasható). A teszt elején a kutatók elmondták, hogy néhány pakli jobb a többinél, és érdemesebb a jobb paklikból választani – magát a feladatot pedig 20 választásos blokkokra (vagyis 5 részre) osztották, és ennek eredményéből vonták le következtetéseiket.
Az ötödik blokkban elvégzett IGT-teszt eredménye negatívan korrelál a BFAS-teszt eredménnyel
Végeredményben az egyetemi kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a túlzott Facebook-használat és az IGT-teszt eredményei között negatív korreláció áll fenn, azaz a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Méghozzá az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt.
A kutatók mindezzel szeretnék felhívni a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét, hogy komolyabban vegyék figyelembe a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. A vizsgálat újszerű módon mutatta be, hogy a hagyományos addikciókat mérő teszteket a közösségi oldalakkal kapcsolatban is lehet alkalmazni. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.
Metodológia
A kutatók 71 résztvevővel töltették ki a Bergen Facebook Addiction Scale (BFAS) tesztet a Facebook-használatuk kiértékelésére. Ezt követően a tudósok az Iowa Gambling Task (IGT) segítségével végezték el az értékalapú döntéshozás próbáját a felhasználókkal. A kutatók a két mérést kiegészítették a Beck Depression Inventory II (BDI) tesztjével, amellyel a résztvevők depressziójának szintjét is megmérték.
Ilyen számítógépes vírusok keseríthetik meg az életünket 2019-ben.
Mi vár ránk 2019-ben?
A Sophos kiberbiztonsági cég szerint kutatói a tavalyi év megfigyelései alapján három nagy veszély vetítenek előre a 2019-es évre.
Az anyagi motiváltságú, digitális bűnözők a célzott zsarolóvírushoz fordulnak, másokat is erre ösztönözve
Tavaly a digitális bűnözők dollármilliókat szereztek egyedi tervezésű, célzott zsarolószoftveres támadásaikkal. Ezek az interaktív, előre megtervezett akciók eltértek a széles körű, nem specifikus áldozatokat támadó, bot-alapú támadásoktól, amelyeket automatikusan, tömeges e-mail-küldéssel valósítanak meg. A testreszabott, célzott támadások sokkal nagyobb károkat okoznak; a hús-vér támadók kiválasztják és megfigyelik áldozataikat, ha kell, több lépcsőben jutnak el a fertőzésig, elhárítják az akadályozó tényezőket és megsemmisítik a biztonsági mentéseket, hogy a követelt nagyösszegű váltságdíjat kifizettessék. A Sophos szakértői úgy vélik, hogy a SamSam, BitPaymer és Dharma zsarolóvírusos támadások anyagi sikere arra buzdít majd másokat, hogy ezt a módszert alkalmazzák, így további hasonló akciókra számítanak 2019-ben is.
A digitális bűnözők a saját eszközeinket használják ellenünk
A Sophos tavaly kiadott, idei évre vonatkozó jelentése rávilágít arra, hogy a fenyegetések végrehajtásának módja változott. A mainstream támadók módszerei fejlődtek, és már magukba foglalják a rendelkezésre álló IT-eszközöket is. Ezek segítségével be tudnak hatolni a rendszerekbe, hogy be tudják teljesíteni küldetésüket – legyen szó bizalmas adatok ellopásáról vagy zsarolóvírus elhelyezéséről. Az egyik példában ironikus csavar található, egy informatikai 22-es csapdája: a digitális bűnözők alapvető vagy beépített Windows IT-admin eszközöket használtak a felhasználók elleni támadásokhoz, mint például Powershell fájlokat vagy Windows Scripting végrehajtható állományokat.
A mobilos és IoT-vírusok nem veszítenek lendületükből
Tavaly az illegális androidos appok terjedésével az eddigieknél komolyabb hangsúly tevődött a mobilokra, tabletekre és egyéb IoT-eszközökre szánt vírusokra. A támadók mindig új és szokatlan módszerek segítségével kerülik el, hogy a Google felfedezze őket, amikor ártó szándékú alkalmazásaikat közzéteszik a Play áruházban.
Elakadtál valami aprósággal a gépen? Összeszedett laptopod egy vírust? Bárhol is tartózkodj a világban, ott tud lenni a segítség! Számítógép javítás a 21. században! Távoli segítségnyújtás!
Fantasztikus munkát végeztek a kiszivárogtatók, így az Apple vezetőségének a keddi bemutatón már csak pontról pontra igazolnia kellett, hogy tényleg jól tudunk mindent az új iPhone-ok képességeiről.
Az idei szupertelefon neve tényleg iPhone X, és tényleg 999 dollárba kerül.
Ennek a mobilnak peremtől peremig érő kijelzője van, amihez foghatót még nem láttunk, ahogy a neurális processzorral támogatott arcfelismerés is izgalmas megoldás, egészen egyedi szelfiket tudunk készíteni a szemközti kamerával.
Mielőtt belevágunk a termék bemutatásába, tisztázzuk, hogy az iPhone X nevét nem ájfón iksznek ejtjük, hanem ájfón ten a készülék neve, hiszen az Apple a tizedik évfordulóra készítette.
Az 5,8 colos OLED kijelzőn 2436×1125 pixel látható, és mivel teljesen beborítja a telefon előlapját, a hagyományos kerek gombot hiába keressük rajta. Ehelyett alulról fölfelé kell simítani a kijelzőn az ujjunkkal, hogy elérjük ugyanazt a hatást. Simogatós gesztust kell használni a multitaszkoláshoz is, a jobb fölső sarokból lefelé húzva ujjunkat, hogy egyik appról a másikba léphessünk át.
Az ujjlenyomat-leolvasónak is annyi, mostantól elég lesz ránézni a telefonra, hogy feloldjuk a kijelzőzárat. A telefon ehhez speciális fényeket használ, hogy sötétben is lássa az arcunkat, és infravörös szenzorral letapogatja a képünket, nehogy egy kinyomtatott fotóval próbáljuk átverni. Egy dedikált neurális csip pedig másodpercenként 600 millárd művelet elvégzésével elemzi az arcunkat, hogy biztosan tudja, mi állunk a kamera előtt.
Fotó: Stephen Lam
Az Apple azt mondja, hogy egy az egymillióhoz az esélye annak, hogy valaki más fel tudja oldani a készülékünket az arcával, azaz a Face ID nevű rendszer sokkal pontosabb, mint a korábbi ujjlenyomatos Touch ID szenzor, aminél egy az ötvenezerhez volt az arány. A cég annyira megbízik a technológiában, hogy az Apple Pay mobiltárcát is feloldhatjuk az arcunkkal, ha telefonnal akarunk fizetni a boltok kasszájánál. Ennél persze sokkal viccesebb, hogy
kaka emojit húzhatunk a fejünkre, és az animált figura pontosan utánozni fogja az arcmozgásunkat.
Vagy választhatunk pandát, macskát, és rajzolhatunk maszkokat magunkra, mint a Snapchaten. A grafika mindig nagyon élethűen követi a mimikánkat, úgy mosolyog majd, mint mi.
Megváltozott a dupla hátsó kamerák elrendezése, ha állítva kézben tartjuk a mobilt, egymás alatt vannak. A szenzor 12 megapixeles, mindegyikben optikai képstabilizátor van, és a fő kamera f/1.8-as rekeszértékű, míg a zoomolós második lencse f/2.4-es. Az esti fotózást a korábban is alkalmazott kéttónusú, négy ledből álló vaku segíti.
Közös hardver
A telefon LTE Advanced hálózaton tud mobilnetezni, bluetooth 5.0-s csip van benne, és A11 Bionic processzor hajtja meg, és vezeték nélkül tölthető. Ezek pedig már a közös pontok az iPhone X és a hagyományosabb felépítésű iPhone 8-ak között.
Az A11 Bionicban hat processzormag van, ebből már kettő is 25 százalékkal erősebb a tavalyi A10 csipnél, míg a többi négy energiahatékony mag 70 százalékkal veri a tavalyi CPU-t. Az Apple által tervezett grafikus csip 30 százalékkal erősebb, miközben feleannyi áramot fogyaszt.
A kisebb méretű iPhone 8 még mindig egy kamerás, optikai képstabilizátorral bővült, és a 12 megapixeles szenzor állítólag 83 százalékkal több fényt érzékel. Az iPhone 8 Plus egyik kamerája f/1.8-as rekeszű, a másik f/2.8-as, tehát az utóbbi egy picit rosszabb, mint amilyet az iPhone X-be szereltek. A 8 Plus dupla kamerája is új trükköt tanult, állítani lehet a portrék fényezését. Videózni már 4K-ban is 60 fps-en lehet, míg a 240 fps-es lassított felvétel már 1080p felbontáson is elérhető.
Fotó: Stephen Lam
Az iPhone 8 Plus dupla kameráját nemcsak fotózásra készítették fel, hanem a kiterjesztett valóság kezelésére is. Ezt a Directive Games hihetetlenül látványos játékával demonstrálták, amitől leesett az állunk, mert nagyon emlékeztetett minket a Microsoft Hololens egyik bemutatójára. A felhasználó gyakorlatilag a saját étkezőasztalán játszhat, a telefon képernyőjén megjelenő virtuális világ úgy jelenik meg, mintha a digitális terep pont az asztalra illeszkedne, és körbe lehet járni, mint egy valódi tárgyat. Hogy ez jól működjön, abban az A11 Bionic csip, valamint az új giroszkópok és egyéb szenzorok is kulcsszerepet játszanak, nem a kamerán múlik minden.
Az Apple az idei kínálatával minden árkategóriát lefed, 1000 dollártól egészen 350-ig.
Vannak egyrészt az új modellek:
iPhone X 64 GB: 999 dollár, november 3-án kerül a boltokba
iPhone 8 Plus 256 GB: 949 dollár, az alábbiak szeptember 22-én kerülnek a boltokba
iPhone 8 Plus 64 GB: 799 dollár
iPhone 8 256 GB: 849 dollár
iPhone 8 64 GB: 699 dollár
És megtartott mellettük sok régi telefont is:
iPhone 7 és 7 Plus: 549 dollártól
iPhone 6S: 449 dollártól
iPhone SE: 349 dollártól
A legnagyobb és a legkisebb kijelző
Az Apple gondolt a kevésbé mobil vevőire is, és feltuningolta az Apple TV nevű médialejátszóját. Az új 199 dolláros doboz már lejátssza a 4K felbontású és HDR-es filmeket, és az Apple megfűzte a nagy stúdiókat, hogy adják is oda az ilyen minőségben elkészült filmjeiket. A nézők meg annak örülhetnek, hogy ha megvettek egy filmet HD-ben, akkor megnézhetik újra 4K-ban is, nem kell újra megvenniük.
Fotó: Stephen Lam
A legkisebb kijelzőjű Apple-termék, az Apple Watch is meglepő módon frissült: beleépítettek LTE-t, így a csuklónkba beszélve felhívhatjuk az ismerőseinket. Vagy az Airpods fülessel, mert az is összeköthető az órával, hogy a telefonáláson kívül zenét is hallgathassunk róla. Egészen egyedi megoldás, hogy az órának a kijelzője működik antennaként.
Arról a bemutatón nem beszélt az Apple, hogy a telefonos óra meddig bírja aksiról
A termékleírásban már ott van, hogy ennek is ugyanúgy akár 18 óra lesz az üzemideje, mint az LTE-vel nem rendelkező Series 3 modellnek, illetve a sokkal kevesebb extrával felszerelt, feleakkora fényerejű Watch Series 1-es modell. (Ezt a részt a cikkben utólag frissítettük, miután kiderültek a részletek.)
Az Apple Watch Series 3 kereken négyszáz dollárba kerül, tehát csak egy picit drágább a legkisebb kijelzőjű iPhone SE-nél. Ezen az órán már a Watch OS 4 operációs rendszer fut, ügyesebb edzést segítő alkalmazásokkal, úszóknak való appokkal, és még a szívritmus zavarait is képes kimutatni – ezen a területen az Apple az amerikai egészségügyi szakhatósággal is együttműködik.
Fotó: Bloomberg
Egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy az Apple Watch lesz-e a mobilozás jövője, vagy ez csak egy bizarr kísérlet arra, hogy megszólítsák a Knight Rideren felnőtt generációt.
A zsarolóvírusoknak köszönhető világméretű rémálom nem mutat lassulást vagy gyengülést, sőt az ilyen jellegű mobilos kártevők száma háromszorosára nőtt az idei év első negyedévében.
A Kaspersky Lab által észlelt kártékony programok száma eddig összesen 218.625, ezzel szemben a tavalyi év ugyanezen időszakában 61.832 malware-t detektáltak a cég szakemberei.
A mobil zsarolóvírusok száma háromszorosára nőtt (3,5-szer) az első néhány hónapban, derül ki az első negyedéves IT-fenyegetések jelentésből. Ezen a platformon is egyre elterjedtebb a ransomware-ek bevetése, ez a gyorsaság drámainak számít.
A tavaly észlelt zsarolóvírusok 86 százaléka a Congur családhoz tartozott.A Congur elsősorban blokkoló program, ami azt jelenti, hogy beállítja, vagy visszaállítja az adott készülék PIN-kódját, így a támadók rendszergazda szintű jogosultságra tesznek szert azért, hogy a következő moduljukat a rendszer olyan mappájába telepítsék, ahonnan szinte lehetetlen eltávolítani.
A legelterjedtebb zsaroló mégis a Fusob nevű trójai, az áldozatok 45 százalékát ez a program támadta meg. A trójai indulása után rendszergazdai jogosultságokat kér, adatokat gyűjt össze a készülékről, például GPS-koordinátákat és híváslistát, majd az összes adatot feltölti egy kártékony szerverre. A beérkező információk alapján a szerver kiadhat egy parancsot a készülék blokkolására.
Az idei negyedévben a leggyakrabban támadott ország az Amerikai Egyesült Államok lett a Svpeng zsarolóvírus széleskörű aktivitásával, ami 100-500 dollár (27-140 ezer forint) közti váltságdíjat kér a zárolt készülék feloldásáért.
A fertőzés kockázatának csökkentéséért a Kaspersky Lab az alábbiakat javasolja:
Használjon biztos informatikai védelmi megoldást és frissítse a számítógépek, a mobilkészülékek szoftvereit
Használjon rendszer-ellenőrző programokat, hogy észlelje az esetleges fertőzést
Ne tegyen elérhetővé személyes adatokat online, ha ismeretlen vagy gyanús egy honlap
A pénteki WannaCry zsarolóvírus több mint 200 ezer áldozatot szedett, és 150 országot érintett. A szám tovább nőhet, ha az emberek hétfőn visszatérnek munkába – jelentette be az Europol. Rob Wainwright, a szervezet vezetője a brit ITV csatornának nyilatkozva elmondta, a világ egy eszkalálódó fenyegetéssel néz szembe, és tovább terjedhet a vírus.
Ilyen globális méretű támadásra eddig nem volt példa – hangsúlyozta az Europol-igazgató.
Növekvő fenyegetéssel állunk szemben. A számok egyre emelkednek, és aggódom, hova lyukadunk ki hétfő reggelre, mikor az emberek visszatérnek a munkába, és bekapcsolják gépeiket.
Az autógyárak, kórházak, boltok, vasúttársaságok és iskolák informatikai rendszereit is megbénító vírus terjedése lassult ugyan, de félő, hogy szusszanásnyinál nem lesz hosszabb a szünet.
Wainwright elmondta, hogy egyelőre sem az Europol, sem más ügynökségek nem sejtik, ki állhat a támadás mögött, de abból indulnak ki, hogy bűnözőről van szó.
Bizonyos összegeket követelnek, ebben az esetben viszonylag alacsony összegekről van szó: 300 dollárról (körülbelül 85 ezer forintról), amely 600 dollárra (170 ezer forintra) emelkedik, ha nem fizetsz három napon belül. Figyelemre méltóan kevesen fizettek eddig, így nem valószínű, hogy a bűnszövetkezetek nagyot kaszáltak volna.
Wainwright elmondta, hogy az Europol aggódik az érzékeny adatokkal dolgozó egészségügy számítástechnikai rendszereinek biztonságáért, de nem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy a brit kormány eleget költ-e erre a célra.
A pénteken végigsöpört zsarolóvírus zárolta a gépen található, sokszor bizalmas, vagy éppen érzékeny adatokat. Egy felugró ablakban 28 nyelven zsarolja meg a felhasználót, s követel váltságdíjat: 300 és 600 dollár közötti összeget, azaz 85-171 ezer forintot.
Az elmúlt napok globális kibertámadási hullámának egyik első célpontja a brit egészségügyi rendszer, az NHS volt, amelynek informatikai és távközlési rendszerei 46 angliai és skóciai körzetben hosszú órákra leálltak.
A weboldalon cookie-kat használunk. Az oldal további használatával ön elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, amit itt olvashat el: Adatkezelési tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.