Év végén leáll a Windows 10 Mobile támogatása

Év végén leáll a Windows 10 Mobile támogatása

A Microsoft iOS-re és Androidra igyekszik átterelni a platformon ragadt felhasználókat.

Jó eséllyel senkit nem ér hidegzuhanyként a Windows Phone, pontosabban a Windows 10 Mobile halála: a cég már jó ideje mélyen hallgat a rendszer kapcsán, a rendszer fejlesztésének leállítását félhivatalosan már 2017-ben is megerősítette, tavaly ősszel pedigaz UWP-s Office Mobile appok fejlesztését is leállította. Most a Microsoft, mint azt a Thurrott elcsípte, tájékoztatót is közzétett a mobilos rendszer támogatásának végéről.

Eszerint a Windows 10 Mobile felhasználói idén december 19-től semmilyen biztonsági frissítést, egyéb javítást vagy támogatást nem kapnak majd a rendszerhez – legalábbis ingyen. Ahogy a cég kitér rá, nincs kizárva, hogy harmadik felektől származó, fizetős támogatási programok továbbra is elérhetők lesznek, ugyanakkor a publikus támogatást a Microsoft év végén teljesen elvágja. December 19-ig mindenesetre a 1709-es verzió még kap frissítéseket – a 1703-at futtató eszközök, mint a Lumia 640 és 640 XL modellek azonban csak június 11-ig számíthatnak rá. A telefonokról készített automatikus vagy manuális biztonsági mentések a támogatás végétől számított 3 hónapig lesznek elérhetők. A fényképfeltöltések és hasonló szolgáltatások várhatóan további 12 hónapig működ(het)nek a cég szerint.

Noha a vállalat szerint a támogatás végét követően a Microsoft Store tovább működhet a telefonokon, a cég mindenkinek azt javasolja, váltson Android vagy iOS platformra. Ezt már csak azért is érdemes minél előbb megtenni, mert a biztonsági frissítések híján a támogatás végével a Windows 10 Mobile-t futtató telefonok fokozott veszélynek lesznek kitéve. A lépés a vállalati felhasználókra is vonatkozik, noha a Microsoft azt ígéri, év végéig segít majd nekik a sikeres migrációban Android vagy iOS platformra.

A támogatás megszűnése várható volt, Joe Belfiore, a vállalat Experiences and Devices részlegének igazgatója már 2017 októberében közölte Twitteren, hogy a Microsoft nem fejleszt többé új funkciókat a platformra, illetve új hardver piacra dobását sem tervezi. Belfiore tweetje kapcsán korábban részletesen megemlékeztünk, a szebb napokat is látott platformról, azóta viszont formálisabb tájékoztatást az elmúlt másfél évben egyáltalán nem adott a Microsoft a rendszer sorsáról, egészen mostanáig. A megmaradt Windows 10 Mobile felhasználók tehát 1709-es verzió esetében december 19-ig, a 1703-as kiadással pedig június 11-ig számíthatnak a frissítésekre – jobb lesz tehát minél előbb elkezdeni a barátkozást a két nagy mobilos platform valamelyikével.

Forrás:https://www.hwsw.hu/hirek/59888/windows-phone-10-mobile-tamogatas-microsoft.html

Facebook: Igazolták a túlzott facebookozás függőségi jeleit

Facebook: Igazolták a túlzott facebookozás függőségi jeleit

A tesztek szerint a túlzott Facebook-használatot mutatók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik.

A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.

Tudományos publikációban mutattak rá a Michigan State University kutatói a közösségi oldalak mértéktelen használatának negatív hatásaira. A kutatók által idézett Statista 2018-as adatai szerint a különböző közösségi oldalakat naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte, köztük a Facebookot, az Instagramot vagy a Twittert. A platformokat pedig a cégek annak megfelelően alakítják ki, hogy arra a felhasználók rendszeresen visszatérjenek, és minél több időt töltsenek a szolgáltatásban.

Egy 2016-os adat szerint például egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. A cég a “közösségi jutalmazás” (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek például az értesítések miatt – akár kedvelések, hozzászólások megtekintése vagy új tartalmak. Ez a fajta viselkedési megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat mint másokra, így esetükben túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Utóbbi felhasználóknál fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és hangulatváltozás áll be, mikor újra elérhetik azt. Gyakran a túlzott felhasználók konfliktusba is kerülhetnek másokkal, ha szóvá teszik az aktivitásukat vagy kilépésre kérik őket, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak.

A függőséget mutató jelek és a sok párhuzam ellenére az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába (DSM-5) a közösségi oldalaktól való függőség nem került be. Ezúttal a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használó személyeknél felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében.

A kutatók a hipotézis vizsgálatához két különböző tesztet használtak fel 71 résztvevő, méghozzá 18-35 éves egyetemisták segítségével, a Facebookra mint a jelenlegi legnagyobb közösségi oldalra fókuszáltan. A kutatók először a vizsgálatban résztvevő felhasználók Facebook-használatának mértékét a Bergen Facebook Addiction Scale (BFAS) felmérésén keresztül értékelték ki, és állapították meg, hogy kik tartoznak a “túlzott felhasználói” kategóriába. A teszt kitér különböző függőségi kategóriákra, úgy mint az aggodalom, hangulatmódosulás, tolerancia, konfliktuskezelés, elvonási tünetek vagy visszaesés.

Majd pedig a vizsgált személyek az Iowa Szerencsejáték Feladat (Iowa Gambling Task, röviden IGT) viselkedéses mérőeszköz online változatát játszották végig. A feladat során a résztvevőknek 4 pakliból (A, B, C és D) kell kártyákat választaniuk (összesen 100 választás) úgy, hogy a lehető legnagyobb nyereséget érjék el, miközben minden kártya kiválasztása után megjelenik a kártyához rendelt nyereség vagy veszteség (a széles körben validált eszköz egyik 2016-os magyar próbája itt olvasható). A teszt elején a kutatók elmondták, hogy néhány pakli jobb a többinél, és érdemesebb a jobb paklikból választani – magát a feladatot pedig 20 választásos blokkokra (vagyis 5 részre) osztották, és ennek eredményéből vonták le következtetéseiket.

facebook_kutatas_fuggoseg

Az ötödik blokkban elvégzett IGT-teszt eredménye negatívan korrelál a BFAS-teszt eredménnyel

Végeredményben az egyetemi kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a túlzott Facebook-használat és az IGT-teszt eredményei között negatív korreláció áll fenn, azaz a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Méghozzá az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt.

A kutatók mindezzel szeretnék felhívni a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét, hogy komolyabban vegyék figyelembe a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. A vizsgálat újszerű módon mutatta be, hogy a hagyományos addikciókat mérő teszteket a közösségi oldalakkal kapcsolatban is lehet alkalmazni. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.

Metodológia

A kutatók 71 résztvevővel töltették ki a Bergen Facebook Addiction Scale (BFAS) tesztet a Facebook-használatuk kiértékelésére. Ezt követően a tudósok az Iowa Gambling Task (IGT) segítségével végezték el az értékalapú döntéshozás próbáját a felhasználókkal. A kutatók a két mérést kiegészítették a Beck Depression Inventory II (BDI) tesztjével, amellyel a résztvevők depressziójának szintjét is megmérték.

Forrás: https://www.hwsw.hu/hirek/59854/facebook-kozossegi-oldal-fuggoseg-ertekalapu-dontes.html

Ilyen számítógépes vírusok keseríthetik meg az életünket 2019-ben.

Számítógépes vírusok:

Ilyen számítógépes vírusok keseríthetik meg az életünket 2019-ben.

Mi vár ránk 2019-ben?

A Sophos kiberbiztonsági cég szerint kutatói a tavalyi év megfigyelései alapján három nagy veszély vetítenek előre a 2019-es évre.

Az anyagi motiváltságú, digitális bűnözők a célzott zsarolóvírushoz fordulnak, másokat is erre ösztönözve

Tavaly a digitális bűnözők dollármilliókat szereztek egyedi tervezésű, célzott zsarolószoftveres támadásaikkal. Ezek az interaktív, előre megtervezett akciók eltértek a széles körű, nem specifikus áldozatokat támadó, bot-alapú támadásoktól, amelyeket automatikusan, tömeges e-mail-küldéssel valósítanak meg. A testreszabott, célzott támadások sokkal nagyobb károkat okoznak; a hús-vér támadók kiválasztják és megfigyelik áldozataikat, ha kell, több lépcsőben jutnak el a fertőzésig, elhárítják az akadályozó tényezőket és megsemmisítik a biztonsági mentéseket, hogy a követelt nagyösszegű váltságdíjat kifizettessék. A Sophos szakértői úgy vélik, hogy a SamSam, BitPaymer és Dharma zsarolóvírusos támadások anyagi sikere arra buzdít majd másokat, hogy ezt a módszert alkalmazzák, így további hasonló akciókra számítanak 2019-ben is.

A digitális bűnözők a saját eszközeinket használják ellenünk

A Sophos tavaly kiadott, idei évre vonatkozó jelentése rávilágít arra, hogy a fenyegetések végrehajtásának módja változott. A mainstream támadók módszerei fejlődtek, és már magukba foglalják a rendelkezésre álló IT-eszközöket is. Ezek segítségével be tudnak hatolni a rendszerekbe, hogy be tudják teljesíteni küldetésüket – legyen szó bizalmas adatok ellopásáról vagy zsarolóvírus elhelyezéséről. Az egyik példában ironikus csavar található, egy informatikai 22-es csapdája: a digitális bűnözők alapvető vagy beépített Windows IT-admin eszközöket használtak a felhasználók elleni támadásokhoz, mint például Powershell fájlokat vagy Windows Scripting végrehajtható állományokat.

A mobilos és IoT-vírusok nem veszítenek lendületükből

Tavaly az illegális androidos appok terjedésével az eddigieknél komolyabb hangsúly tevődött a mobilokra, tabletekre és egyéb IoT-eszközökre szánt vírusokra. A támadók mindig új és szokatlan módszerek segítségével kerülik el, hogy a Google felfedezze őket, amikor ártó szándékú alkalmazásaikat közzéteszik a Play áruházban.

Forrás: https://hvg.hu/tudomany/20190102_sophos_2019_veszelyek_kiberbiztonsag