Facebook: Igazolták a túlzott facebookozás függőségi jeleit

Facebook: Igazolták a túlzott facebookozás függőségi jeleit

A tesztek szerint a túlzott Facebook-használatot mutatók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik.

A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.

Tudományos publikációban mutattak rá a Michigan State University kutatói a közösségi oldalak mértéktelen használatának negatív hatásaira. A kutatók által idézett Statista 2018-as adatai szerint a különböző közösségi oldalakat naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte, köztük a Facebookot, az Instagramot vagy a Twittert. A platformokat pedig a cégek annak megfelelően alakítják ki, hogy arra a felhasználók rendszeresen visszatérjenek, és minél több időt töltsenek a szolgáltatásban.

Egy 2016-os adat szerint például egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. A cég a “közösségi jutalmazás” (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek például az értesítések miatt – akár kedvelések, hozzászólások megtekintése vagy új tartalmak. Ez a fajta viselkedési megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat mint másokra, így esetükben túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Utóbbi felhasználóknál fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és hangulatváltozás áll be, mikor újra elérhetik azt. Gyakran a túlzott felhasználók konfliktusba is kerülhetnek másokkal, ha szóvá teszik az aktivitásukat vagy kilépésre kérik őket, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak.

A függőséget mutató jelek és a sok párhuzam ellenére az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába (DSM-5) a közösségi oldalaktól való függőség nem került be. Ezúttal a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használó személyeknél felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében.

A kutatók a hipotézis vizsgálatához két különböző tesztet használtak fel 71 résztvevő, méghozzá 18-35 éves egyetemisták segítségével, a Facebookra mint a jelenlegi legnagyobb közösségi oldalra fókuszáltan. A kutatók először a vizsgálatban résztvevő felhasználók Facebook-használatának mértékét a Bergen Facebook Addiction Scale (BFAS) felmérésén keresztül értékelték ki, és állapították meg, hogy kik tartoznak a “túlzott felhasználói” kategóriába. A teszt kitér különböző függőségi kategóriákra, úgy mint az aggodalom, hangulatmódosulás, tolerancia, konfliktuskezelés, elvonási tünetek vagy visszaesés.

Majd pedig a vizsgált személyek az Iowa Szerencsejáték Feladat (Iowa Gambling Task, röviden IGT) viselkedéses mérőeszköz online változatát játszották végig. A feladat során a résztvevőknek 4 pakliból (A, B, C és D) kell kártyákat választaniuk (összesen 100 választás) úgy, hogy a lehető legnagyobb nyereséget érjék el, miközben minden kártya kiválasztása után megjelenik a kártyához rendelt nyereség vagy veszteség (a széles körben validált eszköz egyik 2016-os magyar próbája itt olvasható). A teszt elején a kutatók elmondták, hogy néhány pakli jobb a többinél, és érdemesebb a jobb paklikból választani – magát a feladatot pedig 20 választásos blokkokra (vagyis 5 részre) osztották, és ennek eredményéből vonták le következtetéseiket.

facebook_kutatas_fuggoseg

Az ötödik blokkban elvégzett IGT-teszt eredménye negatívan korrelál a BFAS-teszt eredménnyel

Végeredményben az egyetemi kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a túlzott Facebook-használat és az IGT-teszt eredményei között negatív korreláció áll fenn, azaz a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Méghozzá az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt.

A kutatók mindezzel szeretnék felhívni a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét, hogy komolyabban vegyék figyelembe a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. A vizsgálat újszerű módon mutatta be, hogy a hagyományos addikciókat mérő teszteket a közösségi oldalakkal kapcsolatban is lehet alkalmazni. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.

Metodológia

A kutatók 71 résztvevővel töltették ki a Bergen Facebook Addiction Scale (BFAS) tesztet a Facebook-használatuk kiértékelésére. Ezt követően a tudósok az Iowa Gambling Task (IGT) segítségével végezték el az értékalapú döntéshozás próbáját a felhasználókkal. A kutatók a két mérést kiegészítették a Beck Depression Inventory II (BDI) tesztjével, amellyel a résztvevők depressziójának szintjét is megmérték.

Forrás: https://www.hwsw.hu/hirek/59854/facebook-kozossegi-oldal-fuggoseg-ertekalapu-dontes.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük