A gyermekek sokkal több hasznos tudást szerezhetnek az interneten, mint kizárólag tankönyveket bújva, és már a magyar közoktatás tartalmainak nagy része elérhető online. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eszközzel segítjük a tanulást.
Sokan beszélnek arról, hogy a diákoknak a számítógép helyett ma már tabletet kéne adni, mert az az igazán jövőbe mutató. Az igaz, hogy a tabletek viszonylag könnyűek, és úgy is kézben tarthatók, mint egy könyv, de amit olcsón megkapunk, az elbukhat az első komolyabb feladatnál, amikor nem könyvként, hanem számítógépként kéne működnie. Vannak jobb, pc-t helyettesítő tabletek is, de aki ilyesmire vágyik, annak elég mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
Marad tehát a laptop. Hogy könnyen eligazodjon a kínálatban, összegyűjtöttük négy pontban, hogy mire érdemes odafigyelni a gép kiválasztásakor.
1. Méret és akkuidő
A tanulói laptop lényege, hogy az iskolába is bevihető, és érdemes 2 kilogrammnál könnyebbet választani, hogy ne szakadjanak le a gyerek vállai. A töltőadapter cipelése is megspórolható, ha a laptop akkuról tud futni 6-8 órát, és a hosszú üzemidő egyébként is praktikus. Mivel az iskolában úgysem lehet állandóan bekapcsolva a gép, ezzel az üzemidővel simán végigvihető egy nap.
A méretben nagyobb eltérések lehetnek a hobbiktól és szakköröktől függően. Képzőművészeti érdeklődéssel nagyobb jelentősége van a full hd vagy jobb felbontású, nagyobb méretű (akár 15 colos) kijelzőnek, főleg ha fényképeket vagy videókat kell elemezni, szerkeszteni, és fontos látni a legapróbb részleteket. Kisebb felbontás is elég, ha csak a weben kell plusz forrásokat keresni a dolgozatokhoz.
2. Erő
Oké, a házi feladatok Wordben történő megírásához nem kell erős gép, de a mai fejlett weboldalak simán két vállra fektetik a harmatgyenge netbookokat. Azért sem érdemes kompakt netbookot választani, mert azokat lehetetlen továbbfejleszteni, bővíteni, és amikor ott áll a gyerek, hogy mégis erősebb gép kell neki, akkor ki lehet dobni a régit.
Bármilyen gépet is választ, 4 GB RAM a minimum. A memória elfogyása csúnyán megakaszthatja a munkát, lefagyhatnak programok, és senki sem akar közelebbi kapcsolatba kerülni a Ctrl-Alt-Delgombokkal. Hasznos a bővíthető a memória, hogy később akár 8 vagy 16 GB-ot be tudjunk szerelni. A processzor erejét is már az elején jól be kell lőni. A Core i5-i7 hosszú távon is minden igényt kielégít, és ebből a sorozatból a Core i3 még a pénztárcát is kíméli. Az Intel Atomot viszont kerülni kell – ez a processzor telefonban és tabletben még úgy ahogy megteszi, de számítógépes munkára teljesen alkalmatlan.
Egy normális méretű laptopnál a belső tárhely lecserélhető, ám ez nem igaz a netbookok és vékonyabb üzleti gépek nagy részére. A kezdeti költés valamelyest mérsékelhető, ha hagyományos hdd-vel vesszük meg a gépet, és csak utólag váltunk át ssd-re. Az ssd elképesztő mértékben felgyorsítja a gépeket, gyorsabban nyílnak meg az appok, ráadásul még ellenállóbb is, mert nincs benne mozgó alkatrész, ami elromolhatna a gép rázkódása közben. Az ssd azonban drága, úgyhogy ha nincs pénzünk nagy tárkapacitásúra, érdemes megtartani az eredeti belső vinyót, és betenni egy külső usb-s tokba.
Olyan részletekre is oda kell figyelni, hogy legyen legalább egy usb 3.0-s csatlakozó a gépen, mert az bitang gyors – ha a külső vincsit is usb 3.0-s tokba tesszük, alig érezhető lassulás. Wifiből is hasznos a legújabb, 802.11ac szabványú csatoló, mert az a leggyorsabb, de az egy verzióval korábbi 802.11n-nek is elég jó a sebessége.
3. Forma és kezelhetőség
Egészen fiataloknak még passzolhat a kezeikhez egy 10 colos olcsó notebook is, de azzal nem érdemes hosszú távra tervezni, mert amint megnő a gyerek, használhatatlanná válhat a kezei közt a parányi billentyűzet. Az ideális méret a 11-14 colos tartományban van. Azok a billentyűzetek jók, amelyek nem hajlanak be az ujjaink nyomása alatt, és a gomboknak van egy kis ellenállása. Az már csak hab a tortán, ha a billentyűzetnek van háttérvilágítása, főleg amíg a júzer nem tud vakon gépelni.
A gombok kiosztását is szemügyre kell venni vásárlás előtt, próbaképpen érdemes bepötyögni néhány sort. Viszonylag gyorsan kiderül, ha nagyon eltérő a billentyűzet mérete és/vagy a gombok közti távolság, mint az előző gépünkön, és emiatt rendszeresen félregépelünk. Egyetlen rosszul elhelyezett gomb meg tudja keseríteni a életünket, ha emiatt mondjuk az Enter helyett mindig valami más nyomunk le.
Az érintőkijelzőnek is lehetnek előnyei az iskolában, mert előfordulhat, hogy az asztalon nincs hely az egérnek. Sajnos elég sok laptopnak gagyi – rosszul érzékel, túl pici vagy kellemetlen tapintású – a tapipadja, és ezt is jól helyettesíti az érintőkijelző. A hátránya, hogy több áramot fogyaszt, és pár tízezer forinttal megnöveli a költséget egy teljesen ugyanolyan képességű, nem érintőkijelzős gép árához képest.
Elképesztően fontos a laptop jó felépítése. Nemcsak arra gondolunk, hogy az alumínium vagy magnézium borítás ellenállóbb a műanyagnál (viszont drágább is), hanem arra is, hogy bizonyos esetekben hasznos lehet a kijelző szabad forgatása. Néhány laptop kijelzője lefektethető a billentyűzettel egy síkba, néhánynak 360 fokban hátrahajlítható.
Érdemes elkerülni a több darabba szétszedhető hibrideket, mert az évek során kilazulhat a rögzítés, és ezek a gépek általában rosszul egyensúlyoznak, könnyebben feldőlnek, lefordulnak a térdről vagy az asztalról a padlóra.
4. Operációs rendszer
Bár az Apple Macbook a magas alapára miatt idehaza nem túl népszerű a diákok köreiben, szó sincs arról, hogy a Microsoft Windows lenne az egyetlen választási lehetőség. Idehaza a Google Chrome OS sem elterjedt, de azért a boltokban találunk néhány Chromebookot, és ezek egész jó hardverrel vannak felszerelve. Csupán a tárhelyük szűkös, mert a Google a felhőbizniszben nyomul, az online appoknak és szolgáltatásoknak igyekszik minél több felhasználót szerezni.
A másik jó alternatíva a Linux, ebből a Mint a legnépszerűbb, de még az Ubuntu is jól tartja magát. Ez az operációs rendszer igényel némi utánajárást a felhasználó részéről, mert az iskolákban általában a Windowst oktatják és használják. Előnye, hogy szabadabban tudjuk személyre szabni, hátránya viszont, hogy a más platformokon megismert appok helyett is alternatívákat kell keresni. Használatával sokat tanulhatunk, spórolhatunk, ráadásul a Linuxot szeretik a programozók, úgyhogy a kódolás elsajátításához ideális.
Forrás: http://index.hu/tech/2016/08/23/igy_kell_laptopot_valasztani_a_tanulashoz/