Szinte biztos, hogy ilyen lesz az új iPhone


Ahogy közeledik az ősz, úgy röppen fel egyre több pletyka az Apple idén érkező jubileumi okostelefonjáról, és a napokban kiszivárgott fotók alapján már egészen konkrét képet kaphatunk arról, hogy milyen az iPhone-család legújabb tagja.

Hitelesnek beállított „kémfotók” eddig is napvilágot láttak az idén esedékes készülékről, de az elmúlt napokban két eltérő forrásból érkezett ugyanolyan információ, és az őszi premier közeledtével igen nagy az esélye annak, hogy az interneten felbukkanó képek nagyjából tényleg azt az okostelefont ábrázolják, amiről az Apple pár hónap múlva rántja majd le a leplet.

Az első képen egy monitor képernyője látható, rajta a készülék részleteivel, míg a másik egy nyomtatott tervrajz részletét mutatja, és mindkettő hajszál pontosan ugyanazokat az érdekességeket tartalmazza.

A legnagyobb változás, hogy a továbbra is fém hátlap kamerái állítva lettek elhelyezve, míg a hagyományos almás logó alatt helyet kapott egy kerek lyuk, amiről egyelőre nem tudhatjuk biztosan, hogy pontosan mi célt szolgál. Sokak szerint oda kerül az ujjlenyomat olvasó, míg mások arra esküsznek, hogy egy egészen új funkció számára vágtak újabb lyukat a hátlapba.

Ami az előlapot illeti, az a hónapok óta keringő pletykákat erősíti meg:a telefonnak nem lesz kerete, eltűnik a fizikai Home gomb (az érintőképernyő részévé válik), és teljes egészében a kijelző (feltehetőleg OLED) fogja uralni az új iPhone elejét.

A kiszivárgott tervek alapján egy lelkes grafikus még a végleges dizájnt is elképzelte, és a névtelen művész képeim jó eséllyel tényleg egy olyan, vagy ahhoz nagyon hasonlító iPhone szerepel, amit Tim Cook pár hónap múlva felvisz majd az Apple Keynote színpadjára. Nem 100%, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján szinte biztos, hogy nagyjából így fog kinézni az almás cég telefoncsaládjának legújabb zászlóshajója.

Forrás: http://24.hu/mobil/2017/04/21/szinte-biztos-hogy-ilyen-lesz-az-uj-iphone/

Problémák a Galaxy S8-cal?


Néhány koreai ügyfél arról panaszkodik, hogy az új csúcstelefon kijelzője vöröses árnyalatúvá válik. A Samsung szerint csak beállítási problémáról van szó, többen vélik viszont úgy, valami hibádzik a kijelző körül.

A vártnál később jelent meg a Galaxy S8 (és az S8+), miután a Samsung biztos akart lenni abban, hogy hibátlan lesz a telefonja. Úgy tűnik, ilyen eszköz nem létezik, először arról lehetett hallani, hogy könnyen becsapható a telefon arcfelismerése, most pedig a Korea Herald arról ír, hogy néhány felhasználónál a kijelző vöröses árnyalatú lett.

A panaszok a koreai közösségi oldalakon tűntek fel, ahol a pórul jártak fotókkal is illusztrálták az elszíneződést. A Samsung szerint a probléma nem minőségi, a telefon beállításainál orvosolható, a felhasználók viszont arról írnak, hogy még egy teljesen optimalizált kijelzőjű telefonnál is előfordul az említett gond.

© Korea Herald

A vöröses árnyalat megjelenése színegyensúly probléma lehet, mivel a Samsung mélyvörös AMOLED-et használ, hogy megerősítse a piros színt – állítja egy névtelenségbe burkolózó iparági elemző. Az LCD kijelzőkkel ellentétben a Galaxy S8 panelje piros-zöld és zöld-kék szubpixeleket használ, ami magában hordozza azt a kockázatot, hogy a zöldek színegyensúly problémához vezetnek. Azért fejlesztette ki a gyártó a mélyvörös OLED-et, hogy kompenzálja a zöld hatását, viszont elképzelhető, hogy ez vezetett a vöröses elszíneződéshez.

Egyelőre nem tudni, milyen elterjedtségű a probléma, és hogy szoftveresen javítható-e. A Samsung biztos, hogy megtesz majd mindent az ügy orvoslása érdekében, nem engedhet meg ugyanis magának semmi komoly negatívumot a Galaxy S8-cal kapcsolatban.

Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20170418_vorosesen_elszinezodo_galaxys8

Figyelem! Nem mindennapi gép járt szervizünkben! Apple iBook G3 1999-es évjárat!

2Nem mindennapi feladat volt talpra állítani, de már vígan fut rajta a nem éppen “ropogós” OS X Panther 🙂

Formavilága nem éppen összeegyeztethető a mai korú eszközökével, még akkor sem, ha csak az Apple termékeit nézzük. Ez még egy kitűnni vágyó, extravagáns termékvonal volt, szemben a most tapasztalható, formailag egyhangú felhozatallal. Napjainkban az Apple csak a minőségi anyagok használatával kíván kitűnni, tehát ez a korai irány nagyon hamar “befulladt”.

Minőségérzetre, így 17 év távlatában sem lehet panasz! A fedél kinyitási érzete ennyi idő elteltével is magas minőségű zsanérok meglétét bizonyítja.

A CD olvasója a mai napig hibátlanul teszi a dolgát. Az akkumulátor természetesen már a vadászmezőkön van, de ezt leszámítva a fizikai működésére nem lehet panasz!

Internetezésre korlátozottan alkalmasnak bizonyult. Egy youtube videó lejátszását ne várjuk tőle tekintettel a hardverek pramétereire és az akkori safari böngésző alkalmasságára.

1

2

Specifikáció:

iBook G3 Clamshell
Model iBook iBook SE (special edition) iBook (FireWire), iBook (FireWire) SE
Release date June 21, 1999 February 16, 2000 September 13, 2000
Color(s) Tangerine or Blueberry Graphite Indigo or Key Lime
Special edition: Graphite or Key Lime
Order number M7707LL/A*[11] M7716LL/A* M7721LL/A*, M7720LL/A* (special edition)
Model identifier Powerbook 2,1 Powerbook 2,2
Model number M2453 M2453 M6411
Processor 300 MHz PowerPC G3 (750) 366 MHz PowerPC G3 (750) 366 MHz or 466 MHz (SE) PowerPC G3 (750cxe)
Cache 64kb L1, 512kb L2 backside cache (1:2) 64kb L1, 256kb L2 cache (1:1)
Front side bus 66 MHz
Memory 32 MB or 64 MB of PC66 SDRAM (soldered to the logic board)
Expandable to 544 MB or 576 MB (288 MB or 320 MB specified by Apple)
64 MB of PC66 SDRAM (soldered to the logic board)
Expandable to 576 MB (320 MB specified by Apple)
64 MB of PC100 SDRAM (soldered to the logic board)
Expandable to 576 MB (320 MB specified by Apple)
Display 12″ active-matrix TFT display, 800×600 pixel resolution
Graphics ATI Rage with 4 MB of SDRAM ATI Rage 128 with 8 MB of SDRAM
AGP 2x
Hard drive 3.2 GB or 6 GB ATA 6 GB ATA 10 GB ATA
Optical drive
Tray loading
24× CD-ROM 24× CD-ROM (366 MHz only) or 4× DVD-ROM
Connectivity Optional AirPort 802.11b
10/100 BASE-T Ethernet
56k V.90 modem
Peripherals 1x USB 1.1
Audio out mini-jack
1x USB 1.1
1x Firewire 400
Audio out mini-jack
Video out N/A Composite video out
Battery 45-watt-hour removable lithium-ion
OriginalOperating System Mac OS 8.6 Mac OS 9.0.2 Mac OS 9.0.4
Maximum Operating System Mac OS X 10.3.9 “Panther” and Mac OS 9.2.2
Unofficially, can run Mac OS X 10.4 “Tiger” using XPostFacto
Mac OS X 10.4.11 “Tiger” andMac OS 9.2.2
Weight 6.7 lbs / 3.0 kg
Dimensions 1.8×13.5×11.6 inch / 4,6 x 34,3 x 29,5 cm

Megoszthatjuk helyzetünket a Google Mapsen

A Google Maps hamarosan megengedi felhasználóinak, hogy valós időben megosszák tartózkodási helyüket családjukkal és barátaikkal. A funkció hamarosan elérhető lesz az egész világon iOS-en és Androidon is.

A felhasználók kiválaszthatják, hogy kivel szeretnék megosztani helyzetüket. Azt is megadhatják, hogy mennyi ideig követhetnék őket pontosan. A Google Maps egyelőre 15 perc és három nap közötti intervallumot ad meg.

Ha mindenképp azt szeretnénk, hogy a családtagunk mindig minden egyes lépésünkről tudjon, beállíthatjuk azt is, hogy csak akkor kapcsoljon ki, amikor mi leállítjuk. Ilyenkor azért a Google néha emailben figyelmeztet, hogy még mindig megosztjuk minden lépésünket valakivel.

Az új szolgáltatás számtalan kérdést vet fel, ezek közül számos a személyes adatok védelmére vonatkozik. A Google azért igyekszik leszögezni, hogy bármikor, tényleg bármikor kikapcsolható a nyomon követés, akár lejárt az előzetesen beállított idő, akár nem.

Forrás: Index.hu

Jajj, véletlen bezártam egy weboldalt! Semmi pánik!

Előfordult már önnel is, hogy a sok böngészőfül között bolyongva véletlenül bezárt valamit, amit egyáltalán nem szeretett volna? Jobb esetben ilyenkor bosszankodva újra beírja a címet, és folytatja, ahol abbahagyta. Rosszabb esetben azt se tudja, melyik fülön tenyerelt rá a kis x-re.

Ilyenkor két dolgot tehet:

Előkotorhatja a nemrég bezárt lapok listáját: Chrome-ban például kattintson a jobb felső sarokban a három kis ponttal jelölt menüre > vigye az egeret az Előzmények menüpontra > a Nemrég bezárt szekcióból válassza ki az első oldalt.

Mint mindig, most is sokkal egyszerűbb, ha tudja a megfelelő billentyűkombinációt, pláne, hogy az ebben a konkrét esetben minden böngészőben ugyanaz: ha új lapot akar nyitni, nyomja meg a Ctrl+T gombokat, ha pedig a legutóbb bezárt lapot akarja visszanyitni, akkor a Ctrl+Shift+T kombót. Ha utólag jött rá, hogy több fontos oldal is ment a levesbe, nyomogassa annyiszor, amíg minden újra nem nyílt.

És ha már az alapvető böngészős billentyűkombinációknál tartunk:

  • A Ctrl+W gombokkal tud bezárni egy lapot.
  • A Ctrl+Tab jobbra, a következő lapra ugrik. A Ctrl+Shift+Tab balra, az előző fülre lép vissza.
  • Keresni a Ctrl+F kombóval tud. És ha ez több találatot ad ki, a Ctrl+G gombokkal ugorhat a következő találatra, a Ctrl+Shift+G lenyomásával pedig az előzőre.

Forrás: index.hu

Még mindig “hódít” az úgynevezett “police”, azaz rendőrségi vírus!

Alattomos a rendőrségi vírus, azaz police vírus!

Amennyiben a következő, vagy ehhez, az alábbi képhez hasonló kép fogadja a Windows betöltődését követően és ez a kép “blokkolja” a számítógépet, vagyis semmit nem tud vele kezdeni, akkor sajnos az úgynevezett “police” vírus támadta meg a gépét.

A vírus azt kéri, hogy fizessen egy bizonyos összeget a megjelölt bankszámlára, vagy adja meg bankkártya adatait.

Semmiképpen se tegye ezeket, mert ellophatják a kártya adatait, valamint hiába fizet, nem oldódik meg a probléma. Ez a vírus több százezer gépet fertőzött már meg a világban.

Nagy hatékonysággal tudjuk leírtani. Ha találkozik vele, mindenképpen keressen meg minket.

police, rendőrségi vírus

Rendőrségi vírus

Hogyan nyomtathatunk a legolcsóbban?

10laserjetMostanában jelentek meg az igen olcsón üzemeltethető printerek az Epsonnál és a HP-nél is, majd a Brother is beszállt a harcba. Kérdés, hogy az utángyártó és -töltő cégek kínálatával szembeállítva melyik technológia és rendszer éri meg jobban, és milyen feladatokra megfelelőek a gazdaságos nyomtatók?

Lézert az irodába

Sok mindent láttunk már nyomtatókkal kapcsolatban. A mátrixnyomtatók uralták a nyolcvanas éveket és a kilencvenes évek elejét, különféle mikrogépeken és PC-n egyaránt. Aztán kezdtek elterjedni az akkor még borzasztóan drága, de kezdettől kiemelkedő kontrasztot és jó szövegkontúrokat nyújtó lézerprinterek – csak ne kerültek volna olyan sokba! Néhány év kellett csak, hogy megjelenjenek a HP és Epson első tintaköpői, majd a többi gyártó tintasugaras nyomtatói, melyek akkor még nem voltak túl olcsók, de azért jóval kevesebbe kerültek, mint egy lézernyomtató. Normál papíron leginkább szövegek nyomtatására voltak használhatók, akkor még elég visszafogott kontraszttal. A kétezres évekre már bármelyik modell nyomtatott fotót, és megértük, hogy drágább a tinta, mint a printer maga. A tintasugaras technológia nagyon erőteljesen felzárkózott az irodai dokumentumok minőségét illetően is, aztán jöttek az utántöltők, alternatív kellékanyaggyártók – és persze a hamisítók is. Sokat fejlődtek a lézernyomtatók is, ami a színes, fotószerű képek kezelését illeti és mára kialakult, hogy melyik technológiát mire érdemes bevetni.

Mátrix nyomtató

A lézernyomtató (és az úgynevezett ledes nyomtató is) a fénymásolókhoz hasonló száraz elektro-fotografikus nyomtatási módszert alkalmaz: nem tinta, hanem festékpor (toner) kerül a papírra, így nincs esély arra, hogy a nyomat elmaszatolódjon. A kontúrok élesek, a kontraszt jobb már nem is igen lehetne, az élénk színek (színes lézernyomtatóknál) nagyon jól hatnak egy hírlevélen vagy egyéb marketinganyagon normál irodai papíron is, prémium minőséghez nem kell jobb papírt vásárolnunk. A duplex használata is természetesebb lézernyomtatóval, mint tintasugarassal, a toner ugyanis semmiképpen nem üt át a papíron, és lapfordítás előtt nem kell várni arra, hogy megszáradjon, vagyis általában gyorsabb a kétoldalas nyomtatás. (Azért csodákat ne várjunk, az egyoldalas nyomtatás tempójában dolgozó duplexek csak a milliós árú lézerprinterekben szoktak előfordulni, a 20-150 ezer forintos és még drágább lézerek és tintasugarasok zöménél a kétoldalas nyomtatás jóval lassabban zajlik az egyoldalasnál.) Beszáradásról persze szó sem lehet és egy lézernyomtató nem pazarol festékanyagot a fejkarbantartásra (a tintások igen).

Ugyanakkor vannak a lézeres technológiának is gyenge pontjai. Várni kell a felfűtésre, ami komoly energiamennyiséget emészt fel, azaz a lézernyomtatók áramfelvétele jóval nagyobb, mint a tintásoké. A toner nem alkalmas arra, hogy színeket keverjenek vele, így fotónyomtatásra és fotójellegű kreatív anyagokhoz nem a legjobb választás egy lézernyomtató. A mai precíz nyomtatóművek és az igen egységes szemcseméretű, vegyileg növesztett tonerek képesek majdnem fotószerű eredményt produkálni, mely marketinganyagokhoz is teljesen megfelelő, ám nem túl olcsón teszik ezt, ezekre a célokra jobb egy tintasugaras printer, esetleg a Xerox szilárdtintás technológiája vagy a digitális nyomda lehet az ésszerűbb megoldás.

Lézernyomtató

A lézerek legnagyobb hátránya, hogy összetett elektromechanikai konstrukciók, különösen a színesek, és a képelőállítás folyamatából nem lehet lépéseket kispórolni. A képet eredményező elektromos töltéseket fel kell vinni a fényhengerre (lézeres vagy ledes gerjesztéssel), a felület itt a töltött pontokban magához vonzza a tonert, amit aztán át kell vinni a papírra, majd magas hőmérsékleten fixálni. Tucatnyi henger játszik szerepet a folyamatban és mind kopik, különösen a fényhengerek, a gyorsabb színes printereknél pedig több elemből négyszer annyi van. Ezért a kellékanyagok között sok minden szerepelhet, olyannyira, hogy a gyártók a kisebb készülékeknél előszeretettel alkalmaznak kompakt tonerkazettákat, ami nagyban leegyszerűsíti a feltöltést. Ezek viszont nyilván viszonylag drágák, a lézernyomtatás költségét otthoni kisirodai viszonylatban eredeti kellékanyagokkal dolgozva nemigen lehet monokróm oldalanként 6-8 Ft alá szorítani, a színes oldalköltség pedig 30-60 Ft is lehet. (Itt ne fotókra gondoljunk, hanem az ISO/IEC 24711 által meghatározott irodai jellegű, 5 százalék alatti telítettségű mintákra.) Akinek ez sok, az kereshet más technológiát vagy alternatív kellékanyagot.

Toner olcsóbban

Vegyük példánk alapjául a HP C7115A kompakt tonerkazettát, mely LaserJet készülékekhez való (LJ1000, LJ1005, LJ1200, LJ1220, LJ3300, LJ3320, LJ3330, LJ3380), és eléggé bevált, elterjedt kelléktípus. Az érintett készülékek már jó pár éve piacon vannak, így bőséges az utángyártó és töltő vállalkozások, márkák ez irányú kínálata. Nyilván nem szeretnénk húszezer forint körüli(!) árat leszurkolni az eredeti, HP-gyártmányú kazettáért, amivel csupán 2500 oldalt nyomtathatunk ki, inkább más megoldás után nézünk.

Toner utántöltés

Házon belül a lézernyomtatók és ledes nyomtatók gyártói csak nagyobb töltettel rendelkező, XL-es (High-Yield) kellékanyagok formájában igyekeznek takarékosabb megoldást kínálni. Az óvatos továbblépést az utángyártók – és különösen az ismertebb márkanevű utángyártók – jelentik. Meglepő, de a Xerox is kínál tonerkazettákat más gyártók nyomtatóihoz, az említett HP-tonert kiváltó termék ára hétezer forint körül alakul pillanatnyilag, amivel máris 2,8 Ft-ra szorítható le az oldalankénti tonerköltség. Nem mindegy, ugye. Tovább srófolhatunk az áron, ha lemondunk a márkás vagy akár ismert gyártóról, azaz egy olcsóbb utángyártott terméket rendelünk meg, akár a kétezer forintos utángyártott C7115A-t, ami már csak 0,8 Ft-os tonerköltséget jelent oldalanként.

Figyelmeztetés: nem minden alternatív toner jó! Gyártónként és modellenként is hullámzó lehet az alternatív gyártmányú ellátmány minősége, az utántöltők (bocsánat, felújítók) munkái között még jelentősebb lehet a különbség. Fontos, hogy a készülék garanciáját elveszíthetjük, ha a meghibásodást idegen kellékanyag használata okozta! Emellett, ha otthoni printerünk dől ki, azt még áthidalhatjuk valahogy, de ha egy pörgős munkanapon az irodai printerbe olvad bele a rossz minőségű toner, akkor akár munkát, ügyfelet is veszíthetünk. Gondoljuk meg, hogy hol, mekkora kockázatot vállalunk, és az arányban áll-e az elérhető megtakarítással! A hiteles utángyártó/felújító vállalkozás kiválasztásában segíthet a MATUSZ (Magyar Tonerkazetta és Tintapatron Újrahasznosítók Szövetsége) és az ETIRA (European Toner and Inkjet Remanufacturers Association) elveinek és tagságának böngészése.

Tintasugaras otthonra és irodába

Általában olcsó és színesben is dolgozik – a tintasugarasok két legszembetűnőbb előnye, ami általános otthoni használatra kedveltté teszi őket. Ugyanakkor még ma is tetten érhető a közvélekedésben az a tétel, miszerint minden tintasugaras nyomtató drágán nyomtat, ahogy az is, hogy olcsóbb az új készülék maga, mint a tinta bele. Ezek a kétezres évek tintásdömpingjének könnyelmű marketingstratégiájából visszamaradt vélekedések szerencsére egyáltalán nem állják már meg a helyüket, ahogy a nyomatminőség sem maradt az akkor tapasztalt szinten. A legolcsóbb készülékekkel is lehet normál papírra megfelelő minőségű dokumentumoldalakat készíteni, ami azt jelenti, hogy a kontrasztban és a kontúrok élességében lesz némi elmaradás, de a végeredmény nem jár túl messze a lézernyomatokétól. Ha prémium dokumentumminőséget szeretnénk, akkor érdemes valamivel (de nem lényegesen) drágább ColorLok emblémás nyomtatópapírt választani, ami fehérebb a szokásosnál, emellett jobban kezeli a nem pigment alapú tintákat is, a kontraszt ezzel gyakorlatilag lézeres szintre emelhető.

Még a négy alapszínnel dolgozó, általános célra szánt tintasugaras printerek is szép fotónyomatokat készítenek, ha fotópapírt használunk (sokkal szebbet, mint a lézernyomtatók). Emellett kaphatók hat vagy több alapszínnel variáló modellek, melyek professzionális színminőséget biztosítanak, ráadásul az A3-as méretre váltás sem jelent többszázezer forintos készülékberuházást. A tintasugaras technológia bizonyította sokoldalúságát az évek során, és többféle konstrukcióval (thermal inkjet, micro piezo) rengeteg kategóriában (otthoni, irodai és professzionális) sikeres.

Visszatérve a sokat szidott költségekhez, a legolcsóbb tintasugaras megoldások általában valóban drágábban nyomtatnak, mint a lézerek. (Más kérdés, hogy a legolcsóbb színes lézernyomtató két-háromszor annyiba kerül, mint egy tintasugaras.) Ennek oka egyrészt az, hogy a patronok sok esetben nem pusztán a tintát tartalmazzák, hanem a nyomtatófejet is, illetve a jobb kezelhetőség és üzembiztonság érdekében a színes patron egyben tartalmaz három színt (CMY) és a kompozit színes fejet. A kompakt konstrukciók ugyanakkor kevesebb karbantartási futamot igényelnek, azaz kevesebb szerviztintát nyomtatnak el állásidőben a fej működőképességének megőrzése érdekében, mint a négy külön patronnal feltölthető tintasugaras printerek. Magyarán, aki színes tintasugarast akar, és csak ritkán, havi egy-két alkalommal használná pár oldal vagy fotó erejéig, az még mindig jobb minőséget kap, és összességében, hosszú távon kevesebbet költ nyomtatásra, ha ilyen kompaktkazettás, belépő szintű (kétpatronos) printert választ. Egy kinyomtatott oldalra vetítve viszont rosszul hangzanak a költségértékek: 14 Ft-ig is elmehet a számított monokróm festékköltség, színes oldalaknál (CMYK) pedig 30 Ft fölé is emelkedhet – így elmondható, hogy színesben körülbelül ott járunk, mint a belépő szintű lézernyomtatóknál, míg fekete-fehérben kicsit rosszabb a helyzet.

Ha egy szinttel feljebb választunk készüléket, akkor érezhetően alacsonyabbak a költségek, emellett dupla kapacitású (XL) kellékanyagok és több patront tartalmazó kitek vásárlásával tovább javíthatunk a helyzeten, persze nem a végletekig. Legjobban akkor járunk, ha az igényeinknek megfelelőbb készüléket, megoldást keresünk: sok gyártó saját házon belül is kínál jobbat.

Tintasugaras olcsóbban – gyárilag

Semmi értelme drágább nyomtatót választani, ha havi pár oldalt kell csak kinyomtatnunk, lemásolnunk. Ugyanakkor havi párszáz – vagy akár párezer – oldalas volumennel dolgozók számára igen kedvező ajánlatok léteznek, az üzleti tintasugaras megoldások körében.

Itthon elsőként a HP jelentkezett kifejezetten a kelet-európai és ázsiai piacra hangolt ajánlattal.

HP Ink Advantage

Az Ink Advantage sorozat termékei ugyanazt a technológiát (fix thermal inkjet fej, színenként cserélhető patronok) használják, mint sok eddigi készülék, ám a kellékanyagok ára körülbelül fele a megszokottnak, így 5 Ft-os monokróm és 14 Ft-os CMYK tintaköltség vetül egy oldalra, ami már teljesen emészthető otthon is. Ilyen multifunkciós, képernyős készülék már 30 ezres ársávban elérhető. Persze a terhelhetőség korlátozott (havi néhány száz oldal az ajánlott), ha irodába szeretnénk hasonló, kicsit még takarékosabb megoldást, akkor válasszunk egy robusztusabbOfficeJet Pro modellt. Ezek nem csak terhelhetőbbek, de okosnyomtatók is, rengeteg hasznos szolgáltatást tudnak, valamint teljesítményben is felveszik a versenyt a hasonló árú lézerekkel.

Csak idén szállt be a „minél olcsóbban nyomtassunk” versenybe a Brother, de akkor elég markánsan. Negyvenezer forint alatti áron kapható Ink Benefit DCP-J105-ös készüléke 1,17 Ft-os monokróm és 7,28 Ft-os színes oldalköltséggel tűnik ki a kínálatból. Főként gyakran és jelentősebb mennyiségben nyomtató otthoni felhasználók számára lehet érdekes, mivel nem túl gyors, de wifikompatibilis és mobil lapolvasó alkalmazás is van hozzá. Ezzel az árszabással már teljesen megkérdőjelezi az utángyártott patronok létjogosultságát a gyártó.

Az Epson először a Workforce családdal próbálta meg maga alá gyűrni a tintás beidegződéseket az irodai szegmensben. A Workforce-készülékek megjelenésükben is a lézernyomtatókra hajaznak és teljesítményben sem maradnak el tőlük, ugyanakkor feleannyiért dolgoznak, mint egy alsó-közép kategóriás színes lézernyomtató. Sajnos bekerülési áruk nem alacsonyabb azokénál.

Epson Workforce

Az Epson igazán nagy dobása az L-es, majd az M-es készüléksorozat bevetése volt. A menedzsmentnek elege lehetett az utántöltők elleni küzdelemből, és egyszerűen olyan kiszerelésben mellékeli és árusítja a tintát az L-es szériához, hogy az nevetségessé teszi az utántöltés gondolatát. Az új generáció tagjainak közös vonása, hogy nincsenek a fix piezo fejre ültetve a patronok, a tinta csővezetéken keresztül jut el a fejig a nyomtató oldalán elhelyezett nagy kapacitású, 70 ml-es tintatartályokból. A monokróm oldalköltség 50 fillér körül jár, a színes messze nem éri el a két forintot – ennél kedvezőbb ajánlatot nehéz lenne tenni az utángyártók és utántöltők részéről. Az L-es sorozatban egyfunkciós és többfunkciós modellek is megtalálhatók, és létezik egy L800-as, hat tintás fotónyomtató modell is, 9 Ft-os képenkénti átlagos költséggel (10×15 centiméteres képméret). Az M-es sorozatban monokróm tintasugaras készülékek sorjáznak, természetesen ugyanilyen alacsony költségekkel. Az első két takarékos Epson-generáció jellegzetessége volt, hogy maguk a készülékek meglehetősen sokba kerültek, de két teljes töltetet tartalmazó tintaadaggal kerültek csomagolásra. A legújabb modellek között megjelenő L120esetében már nem kell egyszerre ennyi pénzt kiadni, csak 40 ml-es (kvázi félig töltött) a gyári patron, és a készülék ára már csak kb. 35 ezer forint. Azért jó tudni, hogy alapbeállításokkal vázlatszerűbb nyomatokat produkálnak ezek a takarékos Epson-megoldások, mint amit megszokhattunk – magas minőséget beállítva viszont komótosan dolgoznak, így feszített tempót igénylő helyekre nem a legjobbak, viszont egy kollégiumi szobában ideális megoldást jelenthetnek.

Epson L nyomtató

Tintasugaras olcsóbban – vannak alternatívák?

Vajon mennyit takaríthatunk meg azzal, ha utángyártott patront használunk eredeti helyett? Az a helyzet, hogy a fentiekhez képest nem sokat, de kétségkívül olcsóbb nyomtatókkal is érhetünk el hasonlóan kedvező költségeket. Az alternatív gyártók általában azoknál a kellékanyagoknál tudnak nagy árkülönbséget villantani, ahol a nyomtatókazetta nem tartalmaz nyomtatófejet, tehát a trikolor patronok nagy részénél nem (egy eredeti Canon CL-513 kazetta kb. 6200 Ft, míg egy alternatív 4790 Ft). Ugyanakkor a színenként cserélhető patronoknál markánsabb a különbség, a CLI-551 multipack (4 patron) eredetileg kb. tízezer forint, ugyanez utángyártottból háromezer.

Számos tesztet olvashattunk arról, hogy az utántöltő kioszkokban található vagy a házilag bevethető kitekkel teletankolt tintapatronok minősége nagy mértékben elmarad a kívánttól. Ezekkel személyes tapasztalataink alapján is nehéz vitába szállni, szinte biztos, hogy gondjaink adódnak, ha ebbe az irányba indulunk el – mi nem javasoljuk. A tonerkellékek kapcsán elmondottak itt is érvényesek: válasszunk körültekintően tintakazetta/tintapatron utángyártót és újratöltőt. Ha párszáz forintnál többre tartjuk magát a nyomtatót, amivel dolgozunk, akkor különösen tartózkodjunk az „univerzális” utántöltő kitek használatától. Nehéz ugyanis elhinni, hogy a teljesen eltérő fejtechnológiával és tintával dolgozó rendszerek mind szépen muzsikálnak majd ugyanattól a 900 Ft-os tintatanktól.

Legtöbbet persze akkor takaríthatunk meg, ha olyan nyomtatót veszünk, amilyenre szükségünk van – de ez már egy másik cikk témája.

Nyomtató toner újratöltés

Forrás: http://itcafe.hu/cikk/nyomtato_tintasugaras_lezer_utantoltes_olcsobb/lezert_az_irodaba.html

Manapság nélkülözhetetlen a megfelelő antivírus program használata a számítógépen

tn-ransDarabokra szakadhat az internet

A kiberbűnözés ma már hatalmas üzlet, ráadásul alacsony a belépési küszöb, és sokszor nagyon könnyű vele pénzt szerezni: a bűnözők mára szolgáltatásként árulják támadásaikat, megoldásaikat. Egyre többen bankolnak mobilról, úgyhogy egyre több a banki trójai is. Az Europolnak már van kiberbűnözésre szakosodott szerve, vannak is sikereik, de mégis rossz a stratégia. Kiberbiztonsági hétvégét tartott Budapesten a Kaspersky.

Kibertámadásokkal mostanában elég sokat és egyre többet foglalkozunk, de a nyilvánosságot általában csak akkor ütik át ezek a sztorik, ha van bennük valami kiemelkedő: például rengeteg személyes adat szivárgott ki, celebek voltak a célpontok vagy kormányok, esetleg éppen szívott a magyar titkosszolgálat. Ezek a hírek is sűrűsödnek, mégis, talán eddig nem tudtuk megfogni, ez milyen sok rosszindulatú támadást jelent.

Bankolhatunk mobilon, ha nem kell a pénz

A kiberbiztonsággal foglalkozó  Kaspersky 2015. harmadik negyedévi jelentése szerint (azaz csak három hónap alatt):

  • 75 millió fertőző webcímet;
  • 38 millió különböző fertőzést;
  • 235 millió támadást számoltak össze.

Emellett azonosítottak

  • 323 ezer új mobilos kártevőt;
  • ebből 2516 banki trójait;
  • a kártékony programokat pedig több mint 1,5 milliószor telepítették.

Még egyszer: ez csak három hónap új termése, ráadásul a mérések csak a Kaspersky eszközein alapulnak. Brutális számok, jól mutatják, hogy olyan problémáról van szó, ami mellett már nem lehet elmenni.

Marco Preuss, a cég elemzője szerint hatalmasat nőttek a banki trójaik, mivel az emberek elkezdtek mobilon bankolni. Ma már több mint 22 ezer ilyen programot tartanak számon. Az összes fertőzés 1,5 százalékát teszik ki. Az első helyen még mindig a kéretlen reklámokat megjelenítő vírusok (adware) vannak 52 százalékkal, utánuk trójaik, adatlopók jönnek a listában.

Bérelhető kibertámadás

A statisztikákból még érdemes kiemelni néhány európai vonatkozást: a mérések szerint  kontinens felhasználóinak 35 százaléka átélt már valamilyen helyi hálózathoz, pendrive-hoz kapcsolódó biztonsági incidenst, és 20 százalék valamilyen webes támadást.

Preuss elég sötét képet festett az internet jövőjéről: abban még semmi megdöbbentő, hogy egyre több kifinomult támadásra (APT) számít – ráadásul ezeket már bérelhető szolgáltatásként lehet majd venni, akárcsak az offline világban a bérgyilkosokat. És egyre több olyan támadás várható, ami kifejezetten pénzszerzésre irányul, nő majd a szabotázs és a doxing aránya is (hitelrontási céllal publikálnak személyes adatokat valakiről vagy fontos adatokat egy cégről); de az azért már nem egyszerű, hogy

az internet a jövőben több darabra szakad majd, és a bűnözők egyik megélhetése az lesz, hogy hozzáféréseket áruljanak.

Mondjuk, a brit, amerikai és európai politikában is láthatóak olyan törekvések, amik ebbe az irányba visznek (cenzúra, szolgáltatók felelőssége, blokkolások), még ha nem is holnap fogjuk ezt megtapasztalni.

Gyerekpornót néztél? Fizess!

Gary McEwen, az Europol EC3 (European Cybercrime Centre) nevű kiberbűnözőkre specializálódott európai rendőrségi szervezet stratégiai elemzője a bűnüldözési szervek nézőpontjából mutatta be a legújabb jelenségeket. Az FBI vezetésével, de az EC3 együttműködésével kapcsoltak le például egy csomó digitális feketepiacot a sötét weben: ők azonosították a valódi IP-címeket, ami aztán 21 országban vezetett letartóztatásokhoz (ez volt az ONYMOUS nevű akció). A RAMNIT nevű akcióban pedig lekapcsoltak egy banki trójait, ami 3,2 millió áldozatot szedett

McEwen szerint a digitális alvilág növekvő, már ma is 300 000 000 000 dolláros bűnözői piac. De nem jellemző rá a tradicionális bűnszervezeti felépítés:

nincs hierarchia, elosztott hálózatról beszélhetünk, ahol a bűnözők specializálódnak, viszont egymásra vannak utalva.

Például valaki ahhoz ért, hogy írjon zsarolóprogramot, míg másik ahhoz. hogyan kell azt eljuttatni a célszemély gépére, megkerülve a vírusirtókat. Viszont néha összeállnak csoportokba a nagyobb akciókhoz.

Kialakult az úgynevezett szolgáltatásalapú bűnözői ipar is: brutálisan lement a belépési küszöb, könnyen találhat valaki magának kiberbűnözőket, akiket elég megfizetni, aztán szállítják a megfelelő megoldást – nem kell hozzá se programozói tudás, se személyes kapcsolat, hiszen a digitális térben ma már mindez megoldható névtelenül. McEwen szerint ez ellen ma már csak hatékony megelőzéssel lehet fellépni

Az elemző szerint újra kell gondolni a bűnüldöző szervek taktikáit is: ma a bejelentett bűntényeken alapul a digitális nyomozás is, pedig inkább a kibertámadások előkészítőire kellene koncentrálni. Ma, ha elkapnak egy kiberbűnözőt, ő általában az utolsó láncszem a láncban, nem a szakértő, csak a végrehajtó esetleg a megrendelő a másik oldalról. Viszont sokkal hatékonyabb lenne azokat az embereket lecsukni, akik eladják a szolgáltatásaikat, hiszen tőlük sokkal többen függnek.

A szakértő szerint a kibertámadások egyre agresszívabbak:

  • megjelent a DD4BC, azaz DDoS for bitcoin: a bűnözők pénzt kérnek azért, hogy ne terheljenek túl egy szolgáltatást, ezzel kiütve az üzletből. Webshopoknál ez elég hatékony lehet.
  • vagy éppen ransomware-ek (zsarolóvírusok): zárolják a gépet – például kiírják, hogy valaki gyerekpornót töltött, ezért fizessen a helyi rendőrségnek, különben ház lesz (Romániában volt, aki pár hónapja öngyilkos lett emiatt)
  • vagy titkosítják a merevlemezt (cryptoware, ez a zsarolóvírusok alfaja): csak fizetés után kapják meg a felhasználók a titkosítást feloldó kulcsot (egyfajta jelszót).

Az utóbbi támadások egyébként egyre fejlettebbek: létezik már belőlük olyan verzió, ami ingyen feloldja néhány kiválasztott fájl titkosítását, hogy megmutassa a felhasználónak, itt valódi szolgáltatásról van szó, és tényleg jól jár, ha fizet. McEwen szerint sokan szoktak is.

Egyébként értékelésük alapján ma pont ezek a programok jelentik a legnagyobb fenyegetettséget Európában: már sokszor Toron, a titkosított csatornán kommunikálnak, a váltságdíjat pedig lehet bitcoinban fizetni, így szinte visszakövethetetlen, kihez kerül a pénz. Sokszor nem is kell már átváltani, annyi mindenért lehet bitcoinnal fizetni, de ha kell is, erre még mindig ott vannak a régimódi bűnözők, akik szívesen megcsinálják egy kis részesedésért.

Forrás: http://index.hu/tech/2015/11/21/kiberbiztonsag_ransomware_cryptoware_cryptolocker/

Meglepő monitor hiba

monitorhA napokban egy új Ügyfelünk a következő hibával keresett meg minket:

A windows xp betöltésekor, a jelszó megadása után, minden alkalommal, hosszú ideig az üres asztal fogadta és “élettelenné” vált a gép.
Ilyen esetben azt gondolom még a sokat látott, tapasztaltabb szakember sem gondol monitor hibára, pedig hihetetlen módon jelen esetben a monitor cseréje jelentette a megoldást.

A gép azóta is tökéletesen működik.

Valaki találkozott már hasonlóval?!